2017, szeptember 23 - szombat,
Home » Belföld » Mi vezetett a veronai busztragédiához?

Mi vezetett a veronai busztragédiához?

Nagy a valószínűsége annak, hogy kóros aluszékonyság vagy szívritmuszavar okozta ájulás léphetett fel a sofőrnél, és ez vezetett a veronai busztragédiához – véli Tomcsányi János kardiológusprofesszor. Feltételezését erősíti, hogy műszaki problémát egyelőre nem tudtak megállapítani a balesettel kapcsolatban, és hogy a busz fékezés nélkül csapódott a felüljárónak.

Nyolcvan kilométeres sebességgel, fékezés nélkül, az autópálya korlátján 30-40 métert csúszva csapódott a hídpillérnek január 20-án Verona közelében az a busz, amelynek utasai közül tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek – ennyit az olasz hatóságok vizsgálatai alapján ma már biztosan tudni. Műszaki okot egyelőre nem tudtak megállapítani, de egyre valószínűbb, hogy emberi okok vezettek a tragédiához. Mint Nicola Scalabrini ügyész nemrégiben fogalmazott: a sofőr elaludt vagy rosszul lett az ütközés előtt.

Hasonló következtetésre jutott Tomcsányi János kardiológusprofesszor is, aki a Magyar Időknek azt mondta: nagy a valószínűsége annak, hogy kóros aluszékonyság vagy ritmuszavar okozta ájulás léphetett fel a buszsofőrnél. Ez a két olyan, az egyik pillanatról a másikra bekövetkező esemény, amelynél még csak félreállni, fékezni sincs ideje a sofőrnek, annyira hirtelen történnek, szemben például a stroke-kal vagy a szívinfarktussal, amelyeknek vannak előjeleik.

A kóros aluszékonyság, aminek a hátterében az úgynevezett alvási apnoé áll, ma már tesztekkel és alváslaborban végzett vizsgálatokkal kiszűrhető, és sikeresen kezelhető is. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy 2015 áprilisa óta a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat része kell legyen az alvászavar-szűrővizsgálat azoknál, akiknél felmerül ennek a gyanúja.
A buszbaleset másik lehetséges okát, a ritmuszavar okozta ájulást (orvosi nevén syncope) azonban továbbra sem kötelező vizsgálni, jóllehet sok esetben ez is szűrhető, és vannak országok, amelyekben már működnek is syncope-ambulanciák. Ezekben szakemberek tovább vizsgálják az ismételt ájulások okait, és ennek megfelelően kezelik is azokat.

– Sajnos ezek az ambulanciák még hiányoznak Magyarországon, és a financiális hátterük sincs biztosítva – mondja Tomcsányi János. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot megállapító háziorvoshoz sokszor el sem jut az információ arról, hogy a pácienst esetleg kórházban is kezelték eszméletvesztés miatt. A betegnek ugyanis sajnos jól felfogott érdeke ezt titokban tartani, hiszen ezzel a tünettel nem vezethetne, az egészségügyi adatbázisok pedig ma még nem állnak olyan szinten, hogy a háziorvoshoz minden, másutt keletkező egészségügyi információ eljusson. Pedig a szűréssel és a háziorvosok tájékoztatásával sok baleset megelőzhető lenne – hangsúlyozza Tomcsányi János.

A hét végén a veronai buszbaleset okozta trauma feldolgozásának megkönnyítése érdekében tartottak beszélgetést az utazásra autóbuszt biztosító Pizolit Személyszállító Kft. dolgozóinak Kiskunfélegyházán. A találkozót a cég ügyvezető igazgatója, Czakó Tibor kezdeményezte. A 16 áldozatot követelő balesetben a busztársaság egyik sofőrje is életét vesztette, a másikat még Olaszországban ápolják súlyos sérülésekkel. A találkozón telefonon bejelentkezett az egyik túlélő utas, egy gimnazista lány édesapja, és arról beszélt, hogy a szerencsétlenségben érintettek élete végérvényesen megváltozott, ezért hosszú távon szükségük van közösségi támogatásra a tragikus események feldolgozásához. Elmondása szerint mára a fájdalom mellett a hála is megjelent a katasztrófa túlélőinek, az áldozatok hozzátartozóinak mindennapjaiban.

Czakó Tibor elmondta: a lelkiismerete tiszta, hiszen munkatársaival mindent elkövettek annak érdekében, hogy a fiatalokat szállító autóbusz épségben haza­érjen. A baleset során leégett jármű kifogástalan állapotban indult útnak, a műszaki előírásokat maradéktalanul betartották.

VÁDEMELÉS

Egy korábbi nemzetközi kutatás szerint a hivatásos sofőrök csaknem 16 százaléka szenved alvási apnoé szindrómában. Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozásával a napokban emelt vádat egy buszsofőr ellen, aki tavaly márciusban árokba hajtott egy menetrend szerinti járművel, mert elaludt a volán mögött. A vádirat szerint a 43 éves férfi az M3-as autópályán tartott Egerből Budapest felé, amikor Gyöngyös közelében elaludt, a jármű egy enyhe balkanyarban letért az útról, a szalagkorlátnak ütközött, majd azt átszakítva – alig csökkenő sebességgel, fékezés nélkül – az árokba hajtott. A balesetben minden utas megsérült, egyedül a sofőrnek nem esett baja; a szakértői vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért következett be, mert nem volt biztonságos vezetésre képes állapotban.

Check Also

Dutyiba mennek Gyurcsány titkosszolgálati vezetői?

Két tárgyalási napot tűzött ki a Fővárosi Ítélőtábla a Gyurcsány-kormány két titkosszolgálati vezetője és titokminisztere …

Kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból?

Manfred Weber nagyra értékelte azt, hogy a magyar miniszterelnök elment az Európai Parlamentbe, és mindig …

Vélemény, hozzászólás?