2017, szeptember 23 - szombat,
Home » Tudomány » Gyűrűk az üstökös körül?

Gyűrűk az üstökös körül?

Gyűrűkkel rendelkezhet a fura kentaur típusú objektum, a 2060 Chiron kisbolygó, amely egyben a 95P jelű üstökös – erre a következtetésre jutottak a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) asztrofizikusai.

Az 1977-ben felfedezett Chiron volt az első ismert kentaur típusú égitest. Átmérője 233 kilométer, keringési ideje 50,4 év, pályája a Szaturnusz és az Uránusz közé esik. Jelenleg már kétszáznál is több kentaur típusú égitest ismert, de becslések szerint számuk meghaladhatja a 44 ezret a Naprendszerben.

1994-ben, amikor a Chiron egy fényesebb csillag előtt haladt el, kriovulkanizmusra utaló jeleket figyeltek meg az asztronómusok, akiknek sikerült megállapítaniuk az égitest méreteit is.

gyűrűs égitestA MIT kutatóinak további megfigyelésekre adódott lehetősége 2011 novemberében, amikor a Chiron ismét egy fényes csillagot takart el. A fedés, amelyet két, egymástól 129 kilométerre lévő hawaii teleszkóprendszer segítségével figyeltek meg, mindössze néhány percig tartott. A fő “fedés” előtt és után is azonban kisebb fénycsökkenést észleltek, ebből arra következtettek, hogy az égitest két gyűrűvel rendelkezhet. Szélességük 3 és 7 kilométer, a két képződmény közötti távolság pedig 10-14 kilométer, és a feltételezések szerint a gyűrűk olyanok lehetnek, mint a Chariklo kentauré, amelyeket tavaly fedeztek fel.

A Naprendszerben eddig mindössze öt olyan égitest volt ismert, amely gyűrűrendszerrel rendelkezik. Közöttük egyetlen aszteroida van, a Chariklo, rajta kívül négy óriásbolygó – a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz – van “meggyűrűzve”.

“A gyűrűrendszer gyakoribb lehet, mint gondoltuk” – hangsúlyozta Jessica Ruprecht, az MIT kutatója. Ugyanakkor az asztrofizikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfigyelt jelenségnek más magyarázata is lehet, például a kentaur típusú égitestet körülvevő por- és gázburok is okozhatta a csillag fényének elhalványulását, ahogy a kriovulkanizmus is megtéveszthette az asztrofizikusokat.

A kentaurok a Jupiter és a Neptunusz pályái között keringő kis égitestek, amelyek – nevükhöz híven – kettős természetet mutatnak. Egyfelől ugyanis a klasszikus kisbolygókra hasonlítanak, nem mutatnak az üstökösökre jellemző gáz- és porkibocsátási aktivitást, amely kóma és csóva kifejlődéséhez vezet, másrészt azonban mégis mutatnak valamilyen üstökösszerű aktivitást.

Check Also

A Jupiter nem is a Nap körül kering

Bár nagyrészt gázokból (hidrogénből és héliumból) áll a tömege két és félszer akkora, mint a …

Ritka kettős neutroncsillagot fedeztek fel

Az univerzum tanulmányozása során sokszor az anyagi források hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Az űr …

Vélemény, hozzászólás?